„Blugy….blugy….blugy….
A kishal őrülten cikázott. Minden erejét beleadva úszott, küzdött az árral, a kétségbeeséssel. Minden trükköt bevetett, de hiába. Ereje fogytán volt. Nem volt hova menni, nem volt hova bújni. A cápák egyre kisebb körökben, egyre közelebb köröztek körülötte.
Más talán feladta volna a küzdelmet. Sőt, más talán bele sem kezdett volna. De Ő nem más volt. Volt hite, álma, célja. Most mindez romokban és a halál csókja egyre közelebb……….
Amikor belevágott, tudta, hogy nem lesz egyszerű. Finoman szólva. Mondjuk ki: szinte lehetetlen küldetésre vállalkozott. Most, a zavaros vízben egyre mélyebbre merülve sem bánta meg azonban a dolgot. Érzi, tudja, hogy ez az Ő útja. Bár kishalnak született, belül cápa. Nem adja fel. Soha. A körülötte köröző cápák pedig hamar rájönnek majd, ki is Ő valójában……….
blugy….blugy….blugy….”